Rég volt már... 

Bizony rég volt már, amikor utoljára  megosztottam itt bármit is... Több mint egy éve..

Hihetetlen, hogy hogy szalad az idő. Nyilván a látogatottságom is 0-hoz közelire esett, de azért most lelkesen elhatároztam, hogy visszatérek ide, és amikor időm engedi, megírok itt egyet, s mást... Ha más értelme nem is lesz, legalább elfoglalom magam, olyasféle kikapcsolódás nekem ez :D

Bizony, az Élet kikezdett velem.. :D 
De igyekszem pozitívan hozzáállni a dolgokhoz, és kihasználni minden lehetőségem :))

Remélhetőleg, hamarosan jó hírekkel szolgálhatok, ugyanis egy pár dologba belekezdtem az elmúlt időkben... Szerencsére a változás nem sok, így olyan, mintha tegnap posztoltam volna ide utoljára :D

Elsőnek ígérnék egy programajánlót, aztán a többit majd meglássuk :D:D 

Na, ilyenekkel töltöm a délutánjaimat! :D

(a kép csak illusztráció, az enyémek nem ilyen szépek XD)

Szórólap és tévhitek

Tegnap délután szórólapot osztottam. Ez nem meglepő tevékenység, sokan csinálnak ilyet... Minden diák, és nem diák, aki egy kis plusz jövedelemre vágyik.

Ami még érdekesebb volt (vagy inkább szomorú?!), hogy olyan dekoratív, jól kidolgozott prospektust osztogattam, hogy az emberek FÉLTEK ELVENNI.
Ez persze érthető... Manapság, ha valami "jobban kinézőt" nyújtanak az ember felé, rögtön azt hiszi, hogy majd mindjárt a "ne haragudj, van egy perced?" jelmondatú diskurzusba csöppen, mint ahogyan szorgalmas "barátaink" szokták a Nyugati aluljáróban és mindenütt, szigorúan és fillérre pontosan a rákos gyerekek javára(na, persze...a Gucci napszemüveg és a 8 ezres műköröm is biztos a szorgalmas emberszeretet és Isten ajándéka....).

Nem tudom eldönteni, hogy az a szomorú, hogy a járókelők ezek miatt az emberek miatt váltak ennyire bizalmatlanná, vagy inkább az, hogy Magyarországon ha valami jól ki van dolgozva és az utcán osztják, rögtön azt hiszi a nép, hogy pénzbe kerül...?

Komolyan mondom, ha kitettem volna valahova egy táblát, hogy "a szórólap ingyenes!", akkor 10 perc alatt elfogyott volna az, amit másfél óra alatt promóztam el.
Volt, aki MÉG AKKOR SEM HITTE EL, HOGY INGYEN VAN, AMIKOR OTT BIZONYGATTAM NEKI!!

Jöttek az emberek ki a metróból, lassítottak, meg-megnézték, hogy mi van a kezemben, és amikor látták, hogy több oldalas, rögtön odébb mentek fintorogva.

A legdurvább, hogy akik becsületesen dolgoznak a pénzükért, azok is megvető pillantást kapnak ok nélkül.... Nem, mintha annyira a szívemre vettem volna... De maga a tény, hogy az emberek mennyire bizalmatlanok, azért kicsit elszomorított... Más európai országban ez nem így megy... Na, de ez van. Ez Magyarország.

Új zenelejátszó

Sajnos ennek már éppen ideje volt. Már jó ideje nem frissítettem a zenei modult... ez érezhető is lesz a "hirtelen változásban"... Itt nyoma sem lesz most "keményebb" zenéknek. Ez a hangulatom mostanában, és ezeket hallgatom, mert jók. Tegyetek Ti is, legjobb belátásotok szerint.

A frissítésről annyit még, hogy azért tartott ennyi ideig, mert sehogyan sem sikerült olyan tárhelyet találnom (bejegyzés korábbról ITT), ami valamilyen kiskapu által nem akart volna tőlem valamit azért, mert oda felteszem a cuccaim... A Poqbum nevezetű oldalon megszűnt működni az új flash player, (amit egyébként igen nagyon szerettem a bő választék miatt...), ezért váltottam.

Remélem, tetszetős lesz az új dizájn, és az új zenék is ^^

Jóccakákat :D  

Jobban mondva az ott kialakult szokásoké....

A facebookot mindenki ismeri, és gyakran hallani azt a mondást, hogy "aki nincs fent fészbúkon, az nem is létezik..." Tény, hogy ez a közösségi oldal mindegyiket túlszárnyalja, hiszen már a köznyelvebe is belekerült a "lájkolás", "diszlájkolás"...
Hasznos is, mert közvetlenebb bármelyik másik közösségi oldalnál. Nade mi a másik oldal?

Csak néhány példa, az itt kialakult negatív trendekre, amik az őrületbe kergetnek..:

1. Egy ember bejelöl 20 képen, amin nem is én vagyok:

Amivel egyszerűen az őrületbe kergetnek. Valaki ránéz a profilomra, és azt látja hogy 86 ezer képen be vagyok jelölve, mindenféle jellemzőkkel, amik lehet, hogy eleinte jólesőek, de amikor egy ember már 20adjára jelöl be, akkor besokkalok. Nem rosszindulatból, de egyszer, kétszer elég az ilyet. Nem kell túlzásokba esni, mert a kevesebb néha több...
Azért mégis milyen már ha van 60 képem, és ebből 40en ilyenek vannak, hogy "sportember", meg "szereti az állatokat", meg "jó vele inni"... Ebből mindenki megtudja, hogy egy sportos állatvédő alkoholista vagyok XD

2. Hülye alkalmazások:

A másik kedvencem... vannak köztük viccesek, de némelyik elég idegesítő, főleg azok, amik kéretlenűl befészkelik magukat a profilomban. Oké, hogy két kattintással örökre meg lehet szabadulni ezektől, de ez nem azt jelenti, hogy egyfolytában ilyen meglepetésekre vágyom...

3: Olyan emberek bejelölnek....:

Hogy hajjaj... Olyan emberek, akiket az életben nem láttam, vagy ha mégis, akkor max. egyszer és talán soha többet... Vagy vannak olyanok, akik azért jelölnek be, mert egy városban laktunk anno, de szerintem az életben nem találkozhatunk, esetleg az ottani hozzátartozóimat ismerhetik, de hogy engem nem, az fix... Hát, ez csak érdekes, de könnyebb kiküszöbölni.

4. Írj egy számot...:

Ez a kedvenc gyűlöltjeim közé tartozik...
Sokan meg fognak most kövezni, de ezt egy orbitális baromságnak tartom...
Egyrészt, mi értelme annak, hogy valaki küld egy számot levélben, amire aztán a levél címzettje kiír valami nyájasat, aminek a szám küldő húde nagyon örül, és talán úgy megtudhatjuk, hogy ki a szám tulajdonosa, ha like-ot nyom a nyilvános válasz alá. Ami persze mindig pozitív!!! Hát igen, mégis hogy nézne ki, ha valaki azt írná a másiknak, hogy "hát, igazából Téged rohadtul utállak, mert egy köcsög szemét vagy!!" Szóval amellett, hogy tele van a fal ezekkel a felesleges faszságokkal, még képmutató is ez az egész...

És most lehet utálni, de ha valaki meg tudja magyarázni, hogy ennek mi értelme van azon kívül, hogy "unatkozom", meg "vicces", akkor az kap egy csokit.

Csak néhány dolgot említettem, mint érezhetitek, az utolsó példa volt, amelyik kiverte a biztosítékot nálam és kihozta belőlem a többit ...

Nem azért sír a szám, mert hogy a facebook szar lenne...mert ez nem a fejlesztők hibája...
És úgy érzem, hogy ezeknek egy részével nem vagyok egyedül... Úgyhogy remélem, nem csak olyanok akadnak majd, akik azt mondják, hogy kapjam be, hanem olyanok is, akik egyet értenek XD...
 

Quimby  - Az otthontalanság otthona

Szöveg:

Ha menekülnél, de nincs hova,
van a a világűrben egy kis szoba,
ahol a bánat súlytalan.

Ez az otthontalanság otthona,
benne anyád helyett egy mostoha
szeretget unos-untalan.

Ma éjjel a semmi sem olyan,
mint amikor olyan, amilyen.
Sétál a Hold a háztetőn,
zsinóron húzza maga után a szívem.

Nem zavar és nem kavar fel,
mindenki boldogon élhet vele:
óvszer nélkül fogyasztható
biztonságos konzumzene.

De a nihil nem idilli állapot,
csak lustán basznak az állatok.
Valahogy azt súgja az ösztönöm:
jobb, ha magamba költözöm.

Régi mailek

Szeretem eltenni a dolgokat. Aki ismer, az tudja, hogy mennyire ragaszkodom az emlékeimhez, a múltbéli dolgaimhoz... Vannak olyan apróságok, amelyek már évek óta meg vannak - levelek, vonat/buszjegyek, üres cigis dobozok, üvegek, öngyújtók, naplózott msn beszélgetések, és e-mailek is természetesen... és még egy csomó olyan dolog, ami másnak semmit sem jelent, én mégis tudom, hogy melyik tárgyam mihez/kihez köt...
Rossz tulajdonság ez, tudom én... alapból nem jó dolog tárgyakhoz ragaszkodni, de még kevésbé jó az, hogy ezek az emlékek foglalják itthon a helyet... eddig még nem tudtam magam rávenni, hogy megszabaduljak tőlük.

Ma viszont rászántam magam végre, hogy lomtalanítsak az egyik e-mail fiókomban. Találtam sok érdekességet - olyan dolgokat, amikről már el is felejtkeztem, mégis, amikor újra elolvastam ezeket az irományokat, rögtön tudtam, hogy kitől, mikor kaptam, és hogy akkor éppen milyen lelki állapotban voltam....

Voltak érdekes momentumok ... :)

Pl. találtam egy levelet(2008.10.19), amit még anno egy felháborodott nőtől kaptam(Kun-majsás időszak :D), akinek fájt az, hogy én írok cikket az iskolájáról és nem az ő firkálmányait jelenítik meg, bár, nem is sikerült megegyezni Vele, ha jól emlékszem, mert túlságosan fent hordta az orrát... És erről eszembe jutottak azok az idők, amikor délutánonként "konzultáltam" Árpibá'val :D hát azok hatalmas idők voltak :) 

Aztán, találtam még néhány gyöngyszemet - egy időben sokat leveleztem Imre barátommal :)
Neki is meg van az összes levele, amit írt, meg a képek is, amiket küldött :D

Megtaláltam TomiBátyus első levelét, amit azután írt, hogy a vonaton egy cetlire felírtam Neki az email-címem (2009.02.25.)  :) Persze megvan Tomi összes levele is, amiket váltottunk :)

Ezeken felül még egy csomó értesítés, és egyéb levél van még, amiktől nem váltam meg, mert másnak semmit, nekem viszont sokat jelentenek :)

Ezeket a leveleket életben hagytam, és egy külön mappába tettem, ahol békében "élhetnek".

Ez most megint elég személyes lett... valószínűleg a pár érintetten kívül nem sokan tudnának hozzászólni, de nekem jól esett ezt itt megosztani :P :)

 

Kimaradt a február

Nem kell aggódni, nem estem kómába :) Az életemben jelen volt "Február", de valahogy innen kimaradt... Nos, ezen másítani már nem tudok, de minek is... Tudom, hogy hanyag bloggernek tűnök (talán az is vagyok), de nem érzek kötelezettséget az iránt, hogy nap, mint nap írjak... inkább írok ritkábban, de szívből, mint minden nap,  csak azért hogy bárkinek is megfeleljek...

Most, hogy az elmúlt 2 hónapban már harmadjára vagyok beteg, gondoltam csinálok valami hasznosat is az egész napos henyélés, és House nézésen kívül ( = én, kérem gyógyulok, szorgalmasan, ahogy tőlem telik), és írok pár sort :) .

Itt nem sok változás van, a munkások újra fúrnak, és döngetnek a túloldalon: megint ledőlt egy épület velünk szemben, így már tényleg csak mi maradunk itt árván ezzel a kis társasházikóval a sok nagy között...

Várom a napsütést, és a jobb időt, mint mindenki ilyenkor és jelenleg annak örülök a legjobban, hogy most 4 napos hétvége lesz, ami kárpótol engem a múlt heti nem létező hétvégémért, ugyanis az elmúlt két napot munkával töltöttem. Panaszra azonban nincs okom: álom munka volt ez - nem volt monoton, és jó volt a társaság, ezért hát, egy szavam nem lehet :)

Sőt, hogy még jobbat mondjak, a tavasz meghozta a kedvemet a sportoláshoz... nem mintha eddig nem szerettem volna úszni, vagy biciklizni, most viszont nyomatékosan is alkalmam lesz rendszeresen bringázni, hiszen, ha minden igaz, holnap megérkezik a kerékpárom, amivel belevághatok majd a betondzsungel kanyargós ösvényeinek meghódításába ;)

Jessz :)

Most viszont, már hív az álommanó, úgyhogy álmodjatok Székelyeket! :)

Jack Jack - Stones Roll

It keeps me awake....

Szöveg:

Hey,
Is there anyone out there
Who knows this game
Who dares to the different
Whitout a sense of shame

You can follow your instincts
Use the pooower tools
Is there's no manual for life
There aint no rules so

If feels like a calling
A call from the wild
If you really wanna get lost

(Chorus)
just play it like the stones roll
Don't need to stay in line say no more
The real you has no fear when you lose
Control
Don't need you find yorself in a new roll
You just say no more
No more,no more,no more

Is there anyone out there
Who truts the waring sings
Who wants to play victim
For the twistwd minds

We gotta keep the distance
MMM but let's not fight
Now you can see the colours
For them it's black 'n' white

It's a new revoution
A call of the wild
It's sees we wanna get lost

(Chorus)
just pay it like the stones roll
Don't need to stay in line say no more
The real you has no fear when you lose
Control
Don't need you find yorself in a new roll
You just say no more
No more,no more,no more

You just play it like the stones roll
Don't need to stay in line say no more
The real you has no fear when you lose
Control
Don't need you find yorself in a new roll
You just say
No more
No more
No more
No more

~

Gru [Despicable me]

Aki ismer, az tudja, hogy általában nem az alapján ajánlok egy filmet, hogy mikor került a mozikba. A következő alkotás kb. fél éve volt újnak mondható, mi 2 hete láttuk :)

Ez egy nagyon aranyos animációs mese, ami arról szól, hogy a gonosz is megszelídíthető.
Aranyos, vicces, a legjobb film egy laza estére :)
Nagyon rövid, nagyon tömör leírás után beszéljen a trailer :

Ez volt nekem 2010.

 Késve kicsit, de szükségét érzem egy kisebb „évösszegző dióhéjban” megírását.

Ez az év is eltelt, aránylag igen gyorsan. Kezdem igaznak érezni azt az elméletet, hogy minél több évet él meg valaki, annál gyorsabban múlik számára sz idő.

Egy kis összegzéssel búcsúztatom én, szolidan ezt az évet. Tanulsűg tavaly is volt bőven...

Az  esztendő nem kezdődött túl fényesen, ami a késöbbiekben pár dologra rányomta a bélyegét.

"Karrier" (Márha nevezhetem így azokat a dolgokat, amelyekbe idén belefogtam a jobb jövő érdekében.. ): Februárban elmentem egy keresztféléves idegenvezető OKJra. Szimpatizáltam a szakmával, vonzott az utazás gondolata, az idegen nyelvek, és az, hogy 'szakmai kötelességből' rengeteg kultúrát megismerhetek... De hamar rájöttem, hogy ez annyira nem az én sportom..
.. így szeptembertől új vizekre eveztem, és lakberendezést kezdtem el tanulni. Közelebb áll hozzám ez a szakma, jobban szeretem tanulni, és jobban bennem is marad az a tudás, amit megszerzek.
A munka meg van, én is meg vagyok, jól kijövünk :D

Magánélet: Bizony a kis lelkemben is elég sok minden történt 2010-ben…
Az év első napján rögtön a levegőben lógott egy esetleges szakítás, ami késöbb be is következett. Meglepően gyorsan jött egy nagy változás, de úgy érzem, hogy mivel az előző kapcsolatomnak én vetettem véget, mert nem éreztem jól magam benne, ezért teljes joggal találhattam egy olyat, ahol ez másként van (erről majd máskor ^^ )

A barátok is jöttek, mentek… Sok jó dolgot megéltünk és sok rossz dolog is történt.
Nem egy emberrel romlott meg a viszonyom, de úgy érzem, hogy akikre szükségem van, és akik értékesek, azok most is mellettem vannak, úgy mint ezelőtt.
Talán egy ember hiányzik már csak: Ilyasviel öcsim. Vele valamiért megváltoztak a dolgok, eltávolodtunk egymástól. De remélem, hogy nem sokára vele is minden olyan lesz mint régen, mert a Remény hal meg utoljára  :)

Sok jó embert ismerhettem meg tavaly. Barátokat és kedves ismerősöket szereztem(akikből még barát is lehet :) )

Sokat változtam 2010-ben, de szerintem nem lettem rossz ember. Tény, hogy jobban el voltam tűnve, kiváltam a társasági életből, nem partyztam át a hétvégéket Gyárban, vagy Rocktogonban, és nem voltam fellelhető minden pénteken a MOM parknál sem. De jól van ez így szerintem.

Remélem, mindenesete, hogy 2011 kevésbé lesz kínlódós, mint a tavalyi év, és s[ch]imábban mennek majd a dolgok, mint tavaly. Sok jót senki nem mondott 2010-ről, hát, reméljük, hogy ez az év jobb lesz.

Többet szerettem volna írni, de igazából nincs mit...

A jó dolgok idén is szóba fognak kerülni, a rosszakat meg 2010ben kell hagyni :)

Újra van net

Végre-valahára újra van itthon rendesen internet, így örömmel közölhetem veletek, kedves olvasóim, hogy ismét irogatok majd ide :).

Kezdetnek, egy rövid beszámlóval szolgálhatok majd a délutáni órákban, az, hogy miről, még legyen meglepi :)....

Művtöri tételek

Kedves lakberesek (illetve művtörire járók)!ITT  (rapidshare oldal...a "Slow download"-ra kell kattintani, majd "Download") megtaláljátok a művészettörténet vizsgatételeket. :)

Majd felteszem a frissítéseket is, ha Betti előáll valami plusz dologgal.

PEACE :)

Elfogyott a net...

Igen, már megint. De hamarosan orvosolva lesz a probléma remélem. :)

Ismét sokat mondó: Tegnap délután olyan dologban volt részem, amit nem gondoltam, hogy valaha újra érezhetek. Köszönöm! ♥

      Orsika szereti Gáborkát :)

Na, mára ennyi jutott, tudom, nekem több, mint nektek, de ilyen is kell :)

A magyar ügyintézés, AZ!

Kb. 2 hónapja adtam be az igénylésemet családi pótlékra (ugyanis Állambácsi kitalálta, hogy 20 év felett nem adnak, hiába tanul nappalin az ember, de hát, végül is, mit képzel magáról egy 20 éves, hogy szakközép után szakmát merészel tanulni?! …).

Szóval megigényeltem a családi pótlékot, reménykedve abban, hogy rövid időn belül kiküldenek egy papírt, ami „beutaló” egy másik helyre, ahol kivizsgálják, hogy erre jogosult vagyok-e, majd valamikor visszaértesítenek hosszas levelezés után, hogy döntöttek a sorsomról. Ez önmagában sem egy rövid procedúra, na de, hogy egyáltalán 3 hete kaptam arról papírt, hogy nekem szeptember elsejétől ez nem jár, az már röhej. Nyilván, ezzel tisztában vagyok, mivel akkor nem igényeltem volna újra :/.

Úgyhogy jövő héten bemegyek, és valakit elpicsázok ott bent. Na jó, ezt csak akkor, ha nem adnak rendes magyarázatot, hogy miért ilyen tetű lassúak. Én megértem, hogy új törvény, sokan vannak, akik fellebbeznek… De ami sok, az sok!

Van egy olyan érzésem, hogy ebben az évben már nem lesz haladás az ügyemben. Igazából erről nem mindenképpen az Államkincstár tehet, hanem azok akik basznak több munkaerőt felvenni, hogy ne legyenek több hónapos csúszásban :/…

És még hozzátenném, hogy nem hiszem, hogy más európai országokban ilyen hitvány lenne a helyzet e téren. Ez szomorú. 

Schimán - A Székely, meg a fia...

Egy kis betegség, így hónap elején:
Egyébként ezt a videót lehet, hogy már sokan ismeritek, de csakazértis kitettem :P

A vélemények megosztottak a következő videóval kapcsolatosan. Van, akinek iszonyatosan bejön, van, aki csodálkozik, hogy „ez meg mi a sz*ar??!”, de akad olyan is, aki szerint olyan szar, hogy már jó :D.

Én szimplán a második csoportba tartozom: szerintem baromi jó lett… Hozzáteszem, a videó mellékhatás lehet az, hogy az ember ilyen videókat keres a Youtube-n, meg ilyeneket, sőt még ilyeneket is nagy jókedvében... Továbbá kultúrabeli torzulásokat okozhat meghatározatlan ideig  :D

Én szóltam :D
 

Fridge Fesztivál 2010

Érdekesebbnél érdekesebb helyeken fordulok meg, én mondom.
Illetve jelen esetben még kérdéses az elsőfordulásom az adott rendezvényen. Az hogy ott leszek-e, még múlik egy-két dolgon…

November 11.-től 14.-ig lehet ellátogatni majdan a Fridge fesztiválra, ahol 33 méter magasra nyúló pályán fognak bizonyítani a sí és snowboard nemzetközi mesterei, továbbá számtalan tehetség fog bizonyítani a zene terén is, hiszen megannyi ismert előadó látogat majd el kis hazánkba, hogy nagy tömegeket mozgasson meg.

A fellépők közt lesz pl. a Tankcsapda, Kowalsky meg a Vega, DubFX, Neo, Parov Stelar Band, Anima Sound System, és még sokan mások.

A dolog sport részéhez annyira nem értek, de a versenyzőket ITT megtekinthetitek.

Hogy hol is lesz mindez?
A rendezvény helyszíne a Felvonulási Tér lesz.

A belépők szerintem megfizethetőek, egy kombinált napijegy (amivel mindenhol ott lehetsz egy adott napon) pl. csak 3500 ft, ami, ha úgy vesszük, nem drága a mai árakhoz képest. Bérletet is lehet venni természetesen, ez elővételbe 9900 ft. Igyekezzen viszont az, aki ott szeretne lenni, mert 10.-ig lehet csak elővételben jegyet kapni. Részletek ITT, mert még több alternatíva is van.

Tovább nem is részletezném a dolgot, a fesztivál hivatalos honlapján mindent megleshettek.

Szerintem nem érdemes kihagyni, jó móka lesz ez ;)

Flyer:

R.I.P. Blanche

Blanche két éve lett a családunk tagja. Ez a kis patkány sok fejfájást okozott nekünk, sok párnát, plüsst, kábelt rágott szét, ám mégis szerettük, hiszen ő csak tette a dolgát: élt, mint egy rossz kisgyerek… Igényelte a szeretetet, amit igyekeztünk neki megadni, ahogy tőlünk tellett.

Emlékszem, mikor először hozzánk került, egy Gyáros buliban bízta rám egy csaj, aki mint utóbb kiderült, nem vihette haza, miután megvette és minden héten másra bízta szegénykét, én meg eldöntöttem, hogy nem hagyom őt otthon nélkül és hazahoztam NB tiltó szavai ellenére. Természetesen az idők során keresztapám is megenyhült, hiszen ő sem lelketlen… Blanche kis családunk tagja lett. Mindent megosztottunk vele, együtt karácsonyoztunk, és igyekeztünk ellátni minden általa lett hadisérültet…

Sajnos, mivel ő egy albínó patkány volt (az albínó egy túltenyésztett fajta, ami hajlamos daganatra, idegrendszeri megbetegedésre, agyvérzésre, egyszóval nem túl esélyes a hosszú életre), számítottunk arra, hogy valami betegséget kap. Elő is jött nála egy-két dolog: megvakult, megsüketült, de ezek ellenére boldog volt. Azonban az utóbbi időkben már olyan baja volt, ami hatalmas fájdalmakkal járt. Voltunk vele állatorvosnál, aki közölte velünk, hogy sajnos nem lehet rajta segíteni, ezért tegnap délután elaltatták szegényt.

Most már senki nem hordja szét a zsebkendőimet L

Remélem, a Mennyországban a patkányoknak is szorítottak egy kis zugot, ahol örökké tudnak játszani és rosszalkodni…

Nyugodj békében, Pici Blanche :(

Mit tehet az ember, amikor beteg?

Nagyrészt semmit :/ … lehet otthon dögleni, kilószámra fogyasztani a zspkendőket, liter számra vedelni a teát, de a biztos gyógyulás titka alapjában az, hogy mindemellett az ember nyugton maradjon…

Na ez az, amit én nehezen viselek. Nem vagyok az a mindenképpen hiperaktív személyiség, de azért kicsit kezd letörni ez az itthoni semmit tevés. Nem túl színes a napi programom:
Felkelek valamikor 11 magasságában, beveszem az anti-biotikumot, ami hamar rádöbbent arra, hogy még aludnom kell, aztán felébredek, mint aki másnapos, és egész nap világbéke hangulatban vagyok… Kb ezidőtájt rájövök arra, hogy kellene valami hasznosat tenni mégiscsak a fekvésen és a Vámpírtól szerzett filmek nézésén kívül, és neki állok alaprajzot tervezni, vagy éppen valami kisebb házimunkának itthon… Ez igazából csinálva még unalmasabb, mint olvasva -.-"

És valószínű, hogy hétvégén is ez lesz a programom, úgyhogy hurrá… Azt remélem, hogy nem kopik el az orrom, és nem fújom ki az agyamat a fejemből, mert az rossz kezdése lenne a novembernek :/

Igazából egy szerencsém van: jobban ártam, mint azok, akik „másféle” járványt kaptak el… (gondolok itt arra a bizonyos vírusra, amely a gyomorban prtizik és ott csinál olyan dolgokat, amik az embert meghittebb viszonyba hozzák a WC kagylóval…)

Úgyhogy nagy szívás ez a betegség dolog... Nem is szeretem...

Arról nem is beszélve, hogy amikor orvoshoz kell menni, akkor az is egy kész halál. Tegnap elmentem a házi orvoshoz ugyanis, és rendelési idő előtt negyed órával odaértem... Voltak elöttem ketten. Szépen ment a sor, erre egy tata, aki akkor már kb a 10. volt mögöttem, szépen besétált elöttem, és elhawaiiozott ott vagy fél órát. Aztán persze kijött és közölte velem, hogy "oh, hát, nem tudtam, hogy magácska is ide vár..." Komolyan mondom, durva amit az öregek az orvosnál csinálnak néha :/ ...

Na, mindegy... Ne legyetek betegek, az a lényeg, mert nem éri meg ...

Fázok, és fáj a fülem, és folyik az orrom, és ezért én nagyon búúús panda vagyok :(

Viszont bombázom magam a sok jósággal, hogy újra vidám és hasznos legyek :D

(de már most meguntam a fekvést, mint egész napos tevékenységet, mert elég unalmas...)

Délutáni merengés..

A Nyugati pályaudvaron ültem és néztem, amint az emberek rohannak a Vác felé tartó vonathoz... Amint a szerelvény kihúzott, megfogalmazódott bennem egy gondolat.

A biztos pont az életemben folytonosan új értelmet nyer, ezáltal bizonytalanná válik...

És tényleg.

Parov Stelar Band - Charleston Butterfly

 Mielött azt hinnétek, eltűntem... Íme egy kis muzsika... Szerintem zseniális :)

Szöveg:

As I killed the caterpiller
Fell into a curious thriller
Could not become a butterfly...

As I killed the caterpiller
I started to end my life
Fell into a curious thriller
Could not become a butterfly

To choose you now into my life
Wanna be your butterfly

Smile, smile, smile at me
hold me tight and I feel free
Smile, smile, smile at me
hold me tight and I feel free

To choose you now into my life
Wanna be your butterfly

Smile at me
and I feel free
to choose you now into my life
wanna be your butterfly

Smile at me
and I feel free
to choose you now into my life
wanna be your butterfly

Bekakált a gépem :/