Szüleimnél tett látogatásom meghozta a várt eredményt: tegnap reggelre olyan beteg lettem, hogy örülök annak, ha szilvesterre használható állapotba kerülök.
Tegnap Vámpír hozott nekem gyógyszert, ami reménykedtem benne, hogy hatni fog annyira, hogy mára jobban legyek, dehát ugye ezek naív álmok voltak.
Sőt, mára már annyira szarul voltam, hogy le kellett mondanom egy programot, ami miatt rendesen le lettem ugatva és magkaptam azt, hogy azért nem vagyok igazi barát, mert nem utazok le a tök se tudja hány száz kilóméterre, Csávolyra és nem partizok, mint állat.
A kedves, aki ezekkel a megállapításokkal illetett, Zsani volt, akiről már írtam korábban.
Nos igen, szeretem, és én már megszoktam a faszságait, de sokszor nagyon messzire megy. Ez csak azt bizonyítja, hogy mennyire nem tudja megérteni, azt ami másokkal van. Ilyankor, amikor bepukkad, csak azt nézi, hogy neki jó legyen és ha nem az van, amit ő akar, akkor mindenki bekaphatja és mindenki dögöljön meg, aki nem úgy tesz, ahogyan azt Zsani elképzelte.
Most lehet elküldeni mindenkinek engem a halál faszára, de ez így van! Ha valaki nem értene egyet, akkor az szóljon...
Az ilyen húzásokkal megy az agyamra. Nagyon hirtelen haragú és ezt nem tudom, hogy miért pont ide írtam le, de nagyon mérges vagyok, hogy még ekkora távolságból is ennyire fel tud idegesíteni... Amikor nagyon vártam, hogy mehessünk hozzá... Minden le volt zsírozva, csak éppen lebetegedtem, és mivel egy hosszantartó nyári betegség után annyira legyengült a szervezetem, hogy október óta már vagy negyedjéra vagyok beteg, elég necces lenne nekem elmenni Csávolyra, meg Jánoshalmára valami koncertre...

Ez van drága Zsani! Ha nem tudod megérteni, akkor nagyon tudlak sajnálni... De azért még mert beteg merészelek lenni ezen a szent napon, azért még nem kell leírni. Ha meg leírsz, akkor meg leszarom, mert akkor lófaszt nem ért ez az egész...

na, ennyi mára...