Napjainkig...

Ezután a 2006os év után egyre inkább megtaláltam a stílusomat és egyre inkább kilógtam (még inkább, mint azelött) a sorból. Valahogy nem fért bele a világnézetembe az, amit a többiek jónak láttak. Egyre inkább lázadtam és ez a lázadás nem a kamaszkor miatt volt, hanem mert nem fogadtak el, azért, mert nem olvadtam be a körülöttem lévő tömegbe. Ki kellett vívnom itt a Dózsában is az "elismerést", ami nem volt könnyű feladat, hiszen itt mindenki "normális". :) Ez talán 3 év alatt sikerült, bár még mostanában is sokszor kibeszélnek a hátam mögött, de nagyon nem tud érdekelni. A barátaim így szeretnek és kész. Nekem több nem is kell.

Nézzük hát a folytatást...
Ez sokkal rövidebb és kevéssé zavaros. Az elmúlt 2 évet visszatekintve nagyon sokféle "zeneközösségben" voltam: Szilvesztereztem Hungaristákkal - innen jött a Kárpátia és az Ismerős Arcok, lógtam punkokkal is egy ideig - Alvin És A Mókusok, ami viszont folyamatosan részt vett az életemben 2006 elejétől, az az Ákos volt. 
Ekkor már Mansont is hallgattam intenzíven:)

Ez mind nagyon különböző műfaj, mégis jól megfértek egymás mellett. :)

2007-ben újabb zenék iránt kezdtem érdeklődni és jöttek egymás után az egyre "érdekesebb" muzsikák: Christian Epidemic, System Of A Down, Esoterica, Slipknot, Korn... Ezekben az időkben szerettem meg nagyon a Radiohead-et, a Placebo-t, és a Muse-t is.

2008 elején megismertem a 30Y-t, az egyik számuk Danikával a himnuszunkká vált anno.
Emlékszem, kifeküdtünk a függőhintába, vagy csak úgy a ping-pong asztalra és hallgattuk...Együtt sírtunk... meg minden...régi szép idők... 
Na meg a másik emlék, amikor mentünk Erdélybe és a buszon a Haldalt hallgattam, és üvöltöttem kínomban, miközben az o.főm elöttünk ült XD. Az Alvinról is folyton ezek az élmények jutnak eszembe.:)
 

Az Ismerős Arcokat, a Placeboval karöltve akkor hallgattam a legtöbbet, amikor az exem dobott és ki voltam bukva miatta... (mellékesen csak azért dobott, mert egy hónap után nem tudott megfektetni, és egy jellemtelen tahó, de akkor ugye ezt nem tudtam....)

nyarán belekerültem egy társaságba, ami szintén egy stílust képvisel és valahogy úgy érzem, hogy náluk megtaláltam azt a stílust, illetve azt az "életérzést", ami addig hiányzott az életemből. Gyakorlatilag addig csak vergődtem a stílusok között, de nem találtam meg az ideálisat, ami mellett lehorgonyozhattam volna. Idén nyáron megtaláltam és ez a pozitív dolog meg is látszik rajtam, mert (leszámítva az érettségit, szalagavatót) sokkal pozitívabb vagyok. Tulajdon képpen kiszakadtam egy bizonyos depresszióból, megszabadúltam a démonjaimtól és ezt csak annak köszönhetem, hogy rengeteg önbizalmat kaptam és bár kétségeim mindíg vannak, úgy érzem, hogy ennyire jól még nem éreztem magam.
Tehát idén nyáron belekerültem egy Dark társaságba, és elkezdtem érdeklődni az industrial, Electro és az EBM zenék iránt. Néhány előadó: Imperative Reaction, Suicide Commando, Aiboforcen, Combichrist, Dope Stars Inc., Deathstars, ...

Nos, ez az én rövid zenetörténelmem... Ami nem is lett rövid annyira... Meg lehet, hogy egy kicsit gázos néhol (főleg az elején)

Az elmúlt négy év felhozatalát a mai napig hallgatom. Voltak, amik elenyésztek, de néha szívesen előveszem azokat a zenéket is és elhallgatom. :)