-1. Nap

Vicces volt az első este, mert kb 9 órára értünk oda. Ez most kivételesen nem rajtam múlott, miattam csak a vonatot késtük le :).

Az első vicces élmény az volt, hogy amikor nézték az engedélyünket (mert autóval mentünk, vittük aZ zsonglőreszközöket), majdnem fellöktem a srácot az ajtóval, amikor nyitotta ki, hogy feltegye a szalagom.

Megismertem Ernőt, aki tök jó arc, és késöbb Jankát is, aki szintén, meg egy csomó embert, akik úgyszint’ jó arcok :)…

A koncert viccesen telt. Egy üveg rum után mindenkinek jó kedve lett :D

Életemben először kalap volt rajtam(illetve nem, hazudok, mert egyszer volt már rajtam, de nem léptem ki a lakásból), és vicces volt: mi voltunk Gáborral a „woo girl és a woo boy” (How I met Your mother, Comedy) :) …

Ernő elfáradt, így elteleportált miáltalunk megpihenni az autóba, mi meg bele vetettük magunkat az éjszakába.

Utána denszeltünk valami olyan helyen, ahol szerintem magamtól nem roptam volna, de a második rum után már mindegy volt. :D Aztán végül bejövős volt a hely, lehet, hogy minden este ott kötünk majd ki :D

Végül elkövetkezett az indulás ideje, ugyanis majd ma verünk sátrat, mert ma még el kell intézni egy-két dolgot.

Még annyit tennék hozzá a naphoz, hogy a BKV megbaszhatja, de tényleg. A 923-as éjszakai buszra gyakorlatilag nagy küzdelmek árán lehetett csak feljutni a hazautazni vágyóknak. Nem tudom megérteni, hogy miért ekkora suttyók a BKVnál, hogy nem tudnak a tapasztalatok alapján következtetni arra, hogy egy busz nagyon nem elég ilyenkor. A várakozó társaság fele nem tudott felszállni, és 3 megállón át felesleges volt megállni is, mert le nem szállt senki, csak fel. Egyszerűen szánalmas az, ami ott volt. És felháborító, hogy az ember kiadja a sok pénzt egy bérletre, és ezt kapja.

Szerencsére nekünk sikerült felvergődni magunkat, de ez akkor is szomorú….

Most már serényebben fotózok majd, hogy képeket is mutathassak, most viszont szaladok.