Kicsit késve ugyan, de íme egy kis beszámoló a pénteki napról...
Pénteken elmentünk Gyárba, mint mindig. Az este kicsit másként sikerült jóra, dehát, meg kellett adni a módját a Helloween ünnepének. Nagyon jól éreztem magam, ahhoz képest, hogy a rendszertelen gyógyszerszedésem meghozta az anti-biotikum hiányának a hatását (mellékesen, most sem szedem rendesen, mert otthon felejtettem, szal majd hnaputántól folytatom a kúrát...)
Először is Petyáéknál pizzáztunk, ami nagyon jóra sikerült...szal, na igen, dobhatod a receptet:)
Nagy nehezen összekapartam Dextert és Atkát a Borárosnál és meglepetésemre találkoztam Barta Bettivel, egy volt osztálytársammal, akivel a találkozásom igazán meglepett, hiszen már vagy 5 éve nem láttam, így tökre megörültünk egymásnak.
Mielött elindultunk, volt Borároson egy olyan húzásom, hogy már annyira akartam MOMhoz menni, hogy felpattantam a buszra úgy, ahogy voltam, cigivel a kezemben. Na ez már alapjában elég nagy gáz volt, de aztán még azt is közölték velem, hogy ez a busz majd megfordul...Szal, felpattantam és amikor megláttam, hogy ég a cigim, örültem, hogy lemenekülhettem...D
Szóval, nagy nehezen megérkeztünk MOM parkhoz, ahol a többiek már vártak ránk, és egy csomó finomságot eltettek a tiszteletemre:), majd mindenkit köszöntöttünk szépen sorban. Erre az ünnepre Kukorica és Janusz is kikeltek a kriptájukból és több, mint egy hónap nemláthatás után őket is láthattam XD. Volt múmia Vámpír személyében és kaszás Omlás előadásában. Sajnos az ő produkciójukat nem láthattam a kezdetektől, hiszen én ugyebár késve érkeztem... Hamarosan útnak eredtünk, magunk mögött hagytuk Christ és Hozét... ők inkább otthon maradtak pihenni (milyen jó lenne egy nyugis este nekem is, már kezd csömöröm lenni a sok embertől...).
Összehaverkodtunk egy csajjal, aki aztán nagyon összehaverkodott Dáviddal:) Aranyosak voltak. Magyar fordításban Szandinak hívják és németországból jött. Egész jól szótértettünk vele és vittük bulizni magunkkal.
Miután elindultunk, a buszsofőrrel akadt egy kis gondunk, aki mindenképp ki akart baszni minket a buszról (hát, azért megértem XD )
Ím, egy rövid videjó erről a háborúról.../többség lévén nem is kell mondanom, hogy ki nyert:)/
Időközben megtudtam, hogy a Drugzone is Gyárban tölti Helloween estjét és ennek nagyon megörültem. Megismerkedtem új barátokkal, pl. Lukréciával, akivel jókat dumáltam sminkelés közben:)
Hamar kifáradtam a blizásban és idő előtt (fél órával a zárás előtt) leléptem, amiért Erikától meg is kaptam a magamét...szippp... De azóta már rendeződött az affér. Hulla fáradt voltam és ha nem úgy végződött volna az estém, ahogy, akkor talán el is mondhattam volna, hogy 100%ésoan jól szórakoztam... Sajnos ebből csak úgy 80 jött össze. Na de majd legközelebb!
Képek majd még jönnek csakhát...jaja, az időhiány...
Nem szeretem a politikát, ezért ezt a kérdést nem politikai szempontból fogom (vagy legalábbis igyekszem) nem úgy nézni. Bár ez szinte lehetetlen, hiszen ahol most tart az ország, az csupán a jó, erős, stabil kormány miatt van ugyebár... Merthát kurva fontos az, hogy autópályát építsünk, meg minden más, de az, hogy az emberek éhenhalnak, az már kurvára mindegy...
A sok idióta politikus most is csak egymásra mutogat, mindegyik próbálja a pozícióját jobbítani, közben észre sem veszik, hogy Magyarország lassan a béka segge alatt van.
Komolyan mondom, ez brutális. Eddíg csak a történelemkönyven tanulhattam (nem is olyan rég) a gazdasági világválságról...Most pedíg...még az én unokáim is az miatt a 20 milliárd euró miatt fognak szívni...Na így legyen gyereke az embernek a 21. században...fasza. A nyugdíjasok is éhen fognak halni lassan, a dolgozó emberekről nem is beszélve. A sok smucig politikus meg továbbra is tömi a zsebét és dőzsöl. Ez felháborító!
És azt várják el, hogy az ember éljen meg, hallgasson és tűrjön.
Tőlük kéne megvonni a több százezres juttatást, nem azoktól az emberektől, akiknek jó, ha a 100 ezer eléri a havi fizetését!
Sajnos mi bábok vagyunk és a politikusok szemét módon rángatnak minket...a pénz pedíg a legnagyobb úr....
Ez most inkább lett egy hatalmas düháradat, mint egy normális cikk, de sajnos nem bírtam visszafogni magam...ennyit a politikamentességemről mára...
Igen. Lehet hogy megbántam azt, hogy elküldtem azt az embert, aki talán úgy szeretett, mint még soha senki. Talán lehet, hogy jobb ez így, mert legalább ő nincs kétségek közt...Az más, hogy én azok közt vagyok a tetteim miatt. De annak, hogy ilyen vagyok, ne más igya meg a levét. Jobb lesz ez így.
Bár nehéz lesz. Nekem is. De ennek így kellett lennie...Jobb ez így...
Miután Vámpír nálunk rontotta a levegőt:P, délután 2 körül magunkhoz tértünk és én persze szokásomhoz híven megintcsak, mint általában nem tudtam felkelni, mármint gyakorlatilag ébren voltam, de elméletben még aludtam.
Szóval magamhoz tértem és hamarosan rájöttem, hogy el kéne kezdenem készülődni a Drugzone próbára, ahova Vámpírral mentem(tök furcsa, az 5 napomból Vámpír volt az, aki mind az 5 nap velem volt :D )
Szóval összeszedtük magunkat és igyekeztem embereket szerezni, illetve kérdeztem, hogy na akkor most jönnek-e...
Niara másnapos volt, Erika nagyon beteg, Petya suliban volt(ok, javítva...szal Petya a WC csészéket számolta:P), Dártiti próbán, Blackyt pedíg el sem lehetett érni...Egyszóval az 5 ember helyett vittem magammal egy darab Vámpírt. XD
Elkéstünk, hiszen egy új útvonalon mentünk.
Míg azelött a Móricztól mentünk, ami innen rohadt messze van...most rájöttünk, hogy az egyes villamossal és jó sokféle busszal el tudunk jutni a Bogdáni útra és nem kell egy rohadt nagy kerülőt tennünk a városban.
Oda is értünk fél órás késéssel, akkor viszont már tényleg tökre kivoltam.
Találkoztam Anyvel, aki kissé hidegen fogadott, mintha nem örülne nekem:(
De lehet, hogy csak nekem volt túl borús a hangulatom, és ezért vettem úgy a dolgait. Találkoztam Jessykával is, ő valahogy pozitívabb volt felém nézve. A próba szokatlanúl gyorsan véget ért, mégha a kését le is számítom, már 3/4 8kor elkezdtek pakolni.
Felmentünk a fölső részbe és jól kibeszéltük a médiát meg mindenféle csúnya dolgokat, aztán el is indultunk, mert Dióék leléptek, így hát nem sokkal Linda és Tommy is búcsút vett tőlünk.
Hazajöttem és 14 órát aludtam kb. 1 huzamba:)
Sajnos a mai napról nem tudok fotókat közölni, eseményeket viszont annál inkább. Azegény Blanchot kitiltották ugyebár Erikáéktól, agyhát megpróbáltam azt a dolgot, hogy Nb ellenkezése ellenére is hazahozom.
Solyától kaptam egy terráriumot amiért el kellett menni a Borárosra, de sebaj, megérte. Igaz, hogy ez miatt itthonról késtem, ami csak azért volt, mert nem volt kedvem felkelni Erikánál, azért olyan fél 2 magasságában tértünk magunkhoz.
Fél 5 helyett 5re odaértünk Borárosra, ahol kézhez vettem a terráriumot és elindultunk hazafelé. Erika elköszönt tőlem a Ferenc kőrútnál, én meg egy patkánnyal anyakamban, és egy terráriummal a kezemben felszálltam a metróra. Természetesen egy pár faszkalap fel is figyelt ránk és rögtön jöttek az oltogatós szövegek. Én már kínomban röhögtem rajtuk, hogy hogy lehetnek ennyire szánalmasak. A legjobban az tetszett, amikor 2 csaj leszállt és nekem rótták fel, hogy miattam leszállt a két jó csaj. Erre én csak annyit szóltam, hogy szerintem azért szálltak le, mert nem bírták azoknak a diszkós köcsögöknek a fejét nézni....Na mind1...(félreértés ne essen, a diszkós köcsögöt tényleg a diszkós köcsögökre értem, azokra a tipikus "én vagyok a fasza csávó, vannak fuxaim is meg minden..."emberkékre értem.
Ezek után hazaértem, és NB meglepően pozitívan fogadta Blanch érkezését. Ezután kezdődött csak az este.
Vámpír már itt volt, Todi is megérkezett én meg még ugye sehol sem vagyok...Így hát gyorsan összeszedtem magam, hogy indulásra kész legyek a Rómeó Vérzik koncertre, amire megint nem volt 100, hogy megyek. De végülis elmentem, hiszen egy részt megígértem, másrészt nem akartam elmulasztani.
Fél 8kor indultunk és a koncert a Wigwamban elvileg 8ra volt kiirva, szóval elviekben elkéstünk, amikor fél 9re odaértünk, de hál istennek, vagy nem hála, a koncert 11 után pár perccel kezdődött. A Wigwam most ünnepelte 15. születésnapját, ez alkalomból pogácsákat osztogattak, amiket mi élelmesek meg is ettünk mind:D Nitrot ittunk (Todi találmánya:rostos citrom+kóla). Én sok citromot kértem bele, amit annyira sok citromnak vettek, hogy telebaszták a poharamat citrommal, de nem baj, mert elfogyott XD Igazádiból ezt az együttest nem ismerem olyan mélyrehatóan, de nagyon tetszett a zenéjük. Ez egy olyan buli volt, ahova elmentünk kb. semmi pénzzel. Vámpíréknak kicsit fájt a dolog, hogy nem gyújthattak rá a koncert alatt, stb, stb..., de engem nem zavart a dolog. Bár igaz, gy kb. az események felénél valaki megdobhatott volna egy üveg vízzel, de ekkora mákom ugye nem volt:)
Nem rossz ez a Rómeó Vérzik. Energikus zenét játszanak.
Fő témájuk a szex, meg a rock 'n' roll
de van egy számuk, ami teljesen megfogott, a címe: Az utca az én hazám Ez nem épp energikus, de nekem nagyon bejön. A hímnuszom lehetne... A koncert után felmentünk a Backstagebe, ahol most jártam életemben először. Tetszettek a kifirkált poszterek, de a legjobban az tetszett amikor a Slipknot Iowa c. albumának a borítóján található bűnbakot Vámpír egy Gorillának nézte:) Vámpír szezett nekem egy dobverő csonkot, amit haza is hoztam, szal itt van a többi 4 db.-al, amit összeszedtem:)
Csak azt bánom, hogy fényképező gépet nem lehetett bevinni
A pénteki felhozatal a Gyárban volt, ahova már tényleg úgy mentem( többek között az elötte napi incidens miatt NBvel), hogy semmi kedvem nem volt. De a társaság hamar meghozta a kedvem, és igyekeztem túltenni magam azon, hogy a tököm kivan és hogy beteg is vagyok ennek tetejében...
Vámpír elém jött, hogy rávegyen arra, hogy elmenjek, Erika volt a telefonos segítség és végülis fél fél 7(?) magasságában elindultunk, azonban a MOM parkhoz, ahol Hozeékkal lett volna a találka már nem értünk volna oda kényelmesen, így beültünk az Angyal nevű kocsmába, és ott TEÁZTAM. Voltak fent az emeleten tök édes teknősök, azokat bambultam, meg próbáltam összeszedni magam. Fél 8ra átsétáltunk a Borárosra a buszokhoz, és pont sötét barátainkkal együtt érkeztünk meg.
Egy ideig még ott lézengtünk a buszmegállóba, és találkoztunk Lugosi Lászlóval, aki egykoron a Beatrichében játszott. Egy fotó erejéig feltartottuk, hívtuk, hogy jöjjön velünk Gyárba, de azt mondta, hogy várja otthon a család. Természetesen ez szent dolog, így nem is eröltettük. Mindenki kisminkelt mindenkit, aztán lassacskán elindultunk a buszok irányába, ahol meglepően most 2 db busz várt minket és nekem meggyőződésem, hogy azért küldtek két buszt, hogy nekünk legyen egy sajátunk, mert már a tökük televan velünk:D Mi persze értelemszerűen a tömött buszt választottuk és megszokott módon kezdtük felvenni az ilyenkor megszokott Gyáros hangulatot, egyszóval nem voltunk hétköznapi jelenség,d e ezt már megszokhatták minden pénteken.
:)
Odaértünk Gyárba, és első dolgom volt a pilthoz menni egy ütős TEÁÉRT:-) Sajnos elviekben ott ilyet nem tartanak (nem is tudom, miért), de a pultos lány aranyos volt, mert csinált nekem egy hatalmas pohárral kétszer is. Leszarom, hogy gáz volt-e, vagy sem, de nekem jól esett az a tea:)
Hoze most a nagyteremben lépett fel, de sajnos mindenki punnyadt és ahhelyett, hogy táncoltak volna, csak csendben figyeltek Azért mi próbáltuk felrázni a hangulatot, de nem sok sikerrel...Úgy néz ki, nem csak én buliztam végig az őszi szünet elejét, hanem mindenki más:D
Utána tök összespanoltam az egyik Dj.vel, akit Félixnek hívnak és az a legfaszább, hogy szereti a Placebot! Ennek nagyon örültem, márcsak azért is, mert végre egy ember, aki nem mondja azt, hogy "fujjjjjjj...":D És ráadásul ennek köszönhetően, nem egy Placebo lement az est hátralevő részében. Aztán zárás jött és mindenki elpárolgott haza. Én Erikánál aludtam, és ja....Kaptunk egy patkányt örzésre, Blach a neve, mostmár nálam van, de akkor Erikánál éjszakázott a fiókban.:)Amikor reggel Zsiráfék meglátták, rövid időn belül közölték, hogy ez a patkány ott többet nem alszik....
Pix:
Tömeges sminkelés(mint mindíg (: )
Horthy, Erika, Dexter 1 darabjaXD, Lugosi László, én.
Az volt a terv, hogy Todit felköszöntjük 22. szülinapja alkalmából és aztán aljövünk haza, mert már csütörtökön nagyon fáradtnak éreztem magam a hét eleji hajtás miatt a suliban.
Persze nem így lett. Elmentünk Újpestre, potom 1 órás késéssel és azután Eruikáék is betoppantak még egy órával késöbb, ami mint kiderült miattam volt, mert rossz helyre koordináltam őket...bocsi
Ezután, miután mindenki megérkezett, mindenki mindenkit felköszöntött.(én kaptam Toditól 2 dalt a névnapomra:)
Egy kis pezsgő meg bor után elindultunk a Rock Randevú nevezetű helyre és egy rakat időt kóvályogtunk, mire odaértünk a célhoz, mivel Tücsi jött elénk elvileg, de össze-vissza elkerültük egymást, de végülis a Rock Randevúban egymásra találtunk:)
Persze NB már rég ott volt, sőt Tücsivel össze is futott és fárasztotta egészen, amíg oda nem értünk.
Az este többi részét a Rock Randevúban töltöttünk, ahol csocóztunk először (Erika rotált, mint állatXD), azután meg NB-vel mindenki összeveszett, vagyis inkább ő mindenkivel, és ezután a nap után született meg a depós irásom, amin egy páran kiakadtak...:S
Rocktogonba vettük az irányt, ahol nem sokan partiztak, de azért mi igyekeztünk, mégha NB nehezítette is a dolgunkat (én tényleg non szeretem őt, de már az agyamra megy a paranoiájával...)
jaaaa, az est poénja:
Todival jövünk haza hajnalban, a Rendőrpalotával szmben összefutunk egy szar, lapos labdával...Todi:
-Elhiszed nekem, hogy át tudom rúgni a szemközti kerítésen?
-Elhiszem:)
...Todi rúg, de a labda úgy repült, hogy a kerités alatt zuttyant át a túloldalra
Végülis átment...
Képek:
Todi egyszemélyes bajnoksága a kétszemélyes ellenfél ellen
Fesztivál feeling...Ezzel tudnám jellemezni az elmúlt 5 napomat.
Kezdődött szerdán, miután hazaértem, azonnal a Kék Yukba vettem az utat, ahol egy Wet Lips és egy Dr. Melancholia koncerten volt szerencsém részt venni. A vicces csak az volt, hogy nem is tudtam, hogy szerdán lesz a Kék Yukas buli, azt hittem, hogy csütörtökön. Na mindegy, szóval elmentem, jól éreztem magam és hazamentem. Jó volt, mert rég voltam WL-en és Melancholián is, és már kezdtek elvonási tüneteim lenni. :-)
Az előadók bizonyítva összetartásukat felváltva előadtak egy-egy számot, és a Dr. Melancholia esélyt adott arra, hogy a rajongók egy számot előadjanak a zenekar kíséretében, akár Christina Bin Laden kíséretében.
A koncertek után még táncikáltam egy kicsit, megismertem új embereket, akik tök jó fejek, aztán Erika már tök jól volt, én meg mindenáron Barbi abszintjából akartam kérni, amiből valamilyen okból kifolyólag nem adott...szipp....:(
De nem baj, mert nem volt feltett szándékom berúgni és legalább rendben hazajöttem. Az már más dolog, hogy Petya és Vámpír között aludtam, mert rajtam veszekedtek, ami miatt NB megint felkapta a vizet, de nem gond....én legalább nem fáztam:)
Nem maradtam végig, de kaptam egy dobverő darabot a Dr. Melancholiától, Vámpír meg behúzta Christina bin Laden arcfestékét :D
Erről az estéről nem sokat tudnák mesélni, mert megszokottan jó volt.
Jöjjön néhány kép:
Csupa jó dolgot akartam írni arról az öt napról, ami miatt nem sűrün tudtam géphez jutni az elmúlt 2-3 napban...
De sajnos nem így lett, hiszen most olyan szinten szar kedvem van, hogy legszívesebben kivetném magam egy autó elé, vagy hasonló finomságokat tennék magammal... Leszarom, hogy ki mit gondol, mondjátok rám, hogy emos vagyok, vagy akármi, de én máshogy látom... Egy madár vagyok egy kibaszott kalitkában! Egy madár, akinek már elég erősek a szárnyai ahhoz, hogy repüljön, de nem tud, mert be van zárva a rácsok mögé és onnan nem tud kitörni, akárhogy akar...
Az egész már nagyon régen kezdődött... Már kiskorom óta ki akartam törni egy közegből, mert utáltam a szüleimet. Tudjátok, milyen szar az, amikor azokkal, akik életet adtak nektek, közösen utáljátok egymás fejét?
Én próbáltam jó gyereknek lenni, de sajnos, amikor csak a rosszat látják benned, és mindenért téged okolnak, azért, mert olyan lett az életük, amilyen, akkor elég hamar lesüllyed az önbecsülésed. Persze ez már kiskoromtól kezdve megalapozta az önbizalmamat, meg az egom hiányát. Anyám és apám folyamatosan tette tönkre az életét, és ezzel az enyémet és a testvéreimét is. Apám anyámra mutogatott, anyám meg rám. Ebből persze az következet, hogy mindenért én vagyok a hibás, hiszen ha "nem kellett volna anno halálra aggódniuk" magukat, akkor most minden szép és jó lenne.
De persze nem így lett... Korábban világra jöttem, mint kellett volna, és ezáltal az összes létező ezzel kapcsolatos szar dolgot megkaptam. Már születésemkor küzdenem kellett a túlélésért, aztán meg egész életemben, azért, hogy elfogadjanak az emberek olyannak, amilyen vagyok. Vívódnom kellett az emberekkel, és magammal, hogy ne utáljam magam azért, amilyen vagyok. Mára már ezt sikerült enyhítenem, mert olyan emberekre találtam, akik értékelnek és bíztatnak. De eddíg hosszú utat kellett bejárnom. Itt vagyok 18 évesen és elmondhatom, hogy megjártam a poklok poklát.
9 éves koromtól utáltam a szüleimet és utáltam otthon lenni. Számtalanszor feküdtem le úgy, hogy "miért kellett ide születnem?"
Hiába próbáltam 8 éven keresztül összetartani a családom, az már rég szétesett. Most hogy felnőtt vagyok, a saját lábamra kell, hogy álljak, mert van egy hugom, akit nem hagyhatok, hogy ugyanazt átélje, mint én. Le kell érettségiznem és ki kell szabadítanom abból a bizonyos kalitkából, amiben ő van. Ahol én most vagyok, az egy másféle terror, mint amiben neki van része. Engem úgy kezelnek, mint egy 5 évest. És most eljött az a bizonyos pont, amikor nem bírom tovább. Teljesen ki vagyok borulva. 18 évesen leléptem otthonról egy olyan helyre, ahol több szeretetet kapok. Azonban ez a szeretet már túlzás, hiszen kereszt apám be akarja pótolni azt a 18 évet, ameddíg nem ő nevelt. Ő tényleg gondoskodik rólam, úgy ahogy tud. De nincs saját életem, egyszerűen tönkretesz. A barátaim mind utálják, szerencsétlenekre folyton rá akar pesztrálni. Mindenkit elzavar mellőlem. Tegnap pl. egy nagyon jó barátom szülinapját baszta gallyra. Nem veszi észre, hogy mennyire kikészít idegileg a féltésével. Ez már betegs. Elhiszen, mindentől meg akar óvni, nem akarja, hogy bármi bajom essen. De pont ebbe fogok beledögleni.
És ezért érzem azt, hogy csöbörből vödörbe estem. Mert valahogy úgy érzem, hogy nincs családom, hogy sehova sem tartozom. Csak úgy vagyok, vetődök ide-oda. És csak az a célom van, hogy hugomat felszabadítsam. Mert az én gyerekkorom már el van baszva. De az övéét nem hagyhatom!
Hát, eljött a nagy nap:)
Már egész délelőtt az este miatt pörögtem, főleg azon, hogy ne késsek el.
Persze volt izgalom bőven, legelőször azért mondjuk, mert egy idióta a Nyugati pályaudvarra riadóztatta a bombaszakértőket, szóval a levegőben lógott az, hogy a kis fogadóbizottságomat, N.B.-t, Vámpírt, és Petyát hova "rendeljem".
Mire Ceglédre értünk, közölték velünk, hogy nincs bomba, szóval Nyugati...Addigra viszont azt is eltalálták, hogy mindenképpen Kőbányán szálljak le.
Azonban időelőnyben voltam, hiszen drága-jó keresztapám ( alias N.B. ) hazavitte a pakkomat, így azonnal tiplizhettem a Pillangó utcához, ahol már Niaráék vártak.
Megérkeztünk és célba vettük az Avalont.
Odaértünk rendben, bár a buszon volt egy, s más kellemetlen esemény, de ezeket a gyengébb gyomrú egyénekért nem biztos, hogy el kéne mesélnem, nade nem is ez a lényeg; Avalon.
Sokan voltak ott, mindenki a kapu nyitást várta. Bár 8ra lett ígérve, egy kisebb csúszással kezdték beengedni az embereket.
Bejutottunk, és azonnal feltérképeztem a terepet, mivel még életemben nem volt szerencsém Avalonba menni.
Találkoztam sok ismerőssel, olyanokkal is, akikről életemben nem gondoltam volna, hogy egy Dope Stars koncerten összefutok.
Az este "lényege" el is kezdődött, szóval következett a nem tudom, hány órás tombolás:)
A Drugzone, mint mindig, most is fergeteges hangulatot varázsolt. Voltak ott olyanok is, akik nem ismerték őket annyira, de a végén már ők is felvették a ritmust, meg mindent.
Sajnos csak egy órát játszhattak, és gonosz módon nem engedték vissza őket a színpadra, úgyhogy következett a Dope Stars Inc., amit mindenki nagyon várt.
Bár én a Drugzone-t személy szerint jobban ismerem, mint a Dope Stars-t, mégis tudtam tombolni az itáliai banda showján, ami nálam azért nagy szó, mert én csak olyan zenére tudok önfeledten bulizni, amit ismerek.
És ami a legpozitívabb...Miután lenyomták a koncertet, ott partyztak hajnalig. Nagyon közvetlenek voltak. :)
Igazi Partyarcok
Most jöjjön néhány fotó az estéről:)
Amíg mi oda nem értünk, Niara és Kortárs Költő duettben tarháltak
Aztán nagyon lassacskán útnak indultunk
--->Erika, Rose, Niara, rajtam Vámpír, rajta Dawn...tudtok követni? :P A buszon gyakorlatilag két percen belül a nullára csökkent a népszerűségünk:)
Mi megpróbáltunk kisangyalként viselkedni...de az Ördög ugye nem alszik soha XD
A Drugzone mint mindíg, most is fantasztikusan játszott
Elég hirtelen változnak a programjaim...Ez már a sokadik eset, hogy nem úgy van, ahogy eltervezek dolgokat. Az utolsó pillanatban minden a feje tetejére áll...Most éppen a hétvégém, vagyis jobban mondva a fél hétvégém.
Úgy néz ki, hogy holnap mégis megyek Avalonba, ahova bár nagyon akartam menni, ma délutánig úgy volt, hogy nem megyek, mivel eléggé le vagyok égve anyagilag...
De aztán jött a megmentő sereg és úgy néz ki, hogy egy közös összedobásból bejutok a Dope Stars Inc koncertre, aminek az előzenekarja a Drugzone lesz.
Őszintén szólva Lindáék bandáját jobban ismerem, mint az olasz bandát, de a zenéjük abszolúte lenyűgöző:)
Szóval, majd meglátjuk, mi lesz ebből:)
Addíg is szurkolok magamnak, hogy összejöjjön...és ha összejön, akkor majd holnap mesélek:)
...harsogják minden évben a plakátok és egyéb reklámok. Ez időtájt szokott ugyanis lenni a Gimnázium börzéje, amikor a környező városokban reklámozzák az iskolát, hogy mindenki jöjjön ide, had legyünk csak még többen.
Tény, hogy nagyon felkapott lett ez a suli és én tényleg nem tudom, hogy hogy csinálják, de minden évben egyre többen jönnek ide. Lassan már annyian leszünk, mint az oroszok, szóval Iagzagtónk elkezdhetne azon is gondolkodni, hogy több emberhez nagyobb tér kell.
Amikor én jöttem ide 2005-ben, akkor mi voltunk az első évfolyam, akik a legtöbben voltunk. A média szak is velünk indult, szóval mi voltunk az úttörők. Persze nem minden szempontból kell összekötni a két dolgot, hiszen a másik két szak (idegenforgalom, gimnázium) is elég felkapott lett. Na mindegy, Abonyit biztos nem ismerik még....na majd harmadikba gyerekek. Hál istennek engem nem tanít, mivel én médiás vagyok, Abonyi meg idegenforgalmisokat tanít. Tulajdonképpen nem rossz, csak sokat követel és mindenféle faszságokat kell nála tanulni, amik nekem biztos nem mennének XD (*fejhajtás az idegenforgalmisok elött*). De azért vannak poénok is az óráin...LOL
A média az nagyon király. Azt szeretem. De csak a pszichológia része miatt, meg azért, mert kézműves óra is van. Ja, meg pedagógia, ami közel sem olyan szar, mint ahogy hangzik. Hmmm... informatika. Nos igen, az a tantárgy, ami még közel állhatna hozzám. De mivel rühellem a fizikát, és nem akartam 4 évig tanulni, ezért inkább azt is kihagynám. De az nem rossz. Kockáknak való:D
Szóval mindenki eldöntheti, hogy akar-e ide jönni, szerintem annyira nem gáz suli, csak lehetne nagyobb az élettér....jah, meg az a túlzott konzervativitás! Arra készüljetek fel gyerekek, hogy nem lehet ki a beletek, és hogy aki "nem megfelelően öltözködik", arra kajak ráadják a Dózsás pólót :S
Jah és ha véletlen Dózsás a pasid/csajod, meg ne fogd a suliban a kezét, mert osztályfőnökit kaphatsz érte...Na igen, a hátulütők. De legalább színvonalas iskola. Aki valamit akar kezdeni az életben, annak ajánlom csak. DE CSAK ANNAK!
:)
Nah ahhhoj!
A múlt hét fő eseménye a szombat volt, méghozzá azért, mert Hoze-t most Dj-ként is megismerhettem.
Igazán sok arca van:)
Nagyon jó zenét csinált, bár őszintén szólva nehezen rázódtam bele a buliba, ami azért volt, mert nem voltam épp a legjobb passzba. De miután átestem a holtponton, elhatároztam, hogy a rokonok nem fogják elrontani a szórakozásomat. És úgy is lett:)
Az este folytatásaként sokan a fotelekben és a kanapékon pihenték ki magukat, Todi pl. a gitárját ölelte...képek még jönnek majd:)
Végül is ez az este is ugyanolyan volt leszámítva, hogy Hozeval lezakóztunk majdnem egy lépcsőről LOL:)
Aztán meg nem volt TV se meg internet se és mindenki hazament:)(Ez már Rádayban volt):)
Sok ismerőssel összefutottam, újakat szereztem, és valahogy kezdem azt érezni, hogy két életem van:az egyik a hétköznapi, a másik az, amit ritkán élhetek, mert ritkán adhatom ki az igazi énem. Úgy érzem, ilyen alkalmakkor, amikor ott vagyok egy olyan társasággal, akik valamilyen szinten olyanok mint én, akkor felszabadulok, mert nem érzem úgy, hogy bármit is "rejtegetnem" kellene előttük.
Köszönöm, hogy vagytok nekem!
Hát ez a nap nagyon gáz volt...
Reggel elmentem a dokihoz és meglepődve fogadtam, hogy elsőnek érkeztem, így hamar elintéztem a dolgom és indulhattam Majsára...Jah, csakhogy éppen Monoron összeütközött két vonat(amit mostmár mindenki tud, aki nézi a híreket). Szal egy hatalmas késéssel indultunk, és hatalmas kerülő után megérkeztünk Kiskunfélegyházára, ahonnan átsprinteltem a 4-es vágányra...Persze közölte velem a kalaúz, hogy nem kell ám annyira szaladi, még nem indulunk. Ja, ezzel kapcsolatban...A tököm kivan a MÁVval! Már csak azért, mert csodálkoznak, hogy mindenki sprintel az átszállásnál?! Egy olyan "Istenhátamögé induló szerelvénynél be se mondják, hogy mikor indul pontosan...Csak hogy "Vonat indul Kiskunhalasra....blablabla..." aztán persze 10 percig sehova nem indul, de nem baj. Ezt melyik kisujjamból szopjam ki?! Még a mamikák is ott rohannak, mert ők sem akarják lekésni...Én meg a 100 kilós csomagommal...Nah persze...
Visszakanyarodva a reggeli esethez. Érdekes, hogy milyen apróságokon múlik néhány emberélet. már csak az a kérdés, hogy a technika ördöge, vagy emberi mulasztás...Ha elöbbi, akkor csak annyit, hogy ennyit arról, hogy a gépek nem tévednek...Ha utóbbi, akkor meg ennyit arról, hogy kiket alkalmaz az állam...
2008. szeptember 26.án került a boltokba a The Rasmus hetedik stúdió albuma Black Roses címmel. Az album késve jött ki, eleinte márciusra volt tervezve a megjelenése, de ugye jobb késöbb, mint soha. :)
Az új lemezen 11 szám található:
Living in a World Without You
Ten Black Roses
Ghost of Love
Justify
Your Forgiveness
Run to You
You Got It Wrong
Lost and Lonely
The Fight
Dangerous Kind
Live Forever
Első hallásra egysíkunak tűnhet, de szerintem nagy sikere lesz.
A lemezt leginkább a 2005-ös 'Hide From The Sun' lemezhez tudnám hasonlítani. Azt hiszem, ezek a srácok felnőttek:)
Sajnos a legtöbb negatív kritikát(bár legalább ugyanannyi pozitívat is) a 'Dead Letters' albumukért kapták, ami azért van, mert a divathullám áldozatainak tartották őket. Nos, bebizonyították, hogy miután """lepangtak""", és nem mindenhol velük foglalkozik a média, ugyanúgy megtartották a rajongóikat, kivétel persze az a bizonyos réteg, ami mindehol ott van.
A legígéretesebb számok az új anyagról szerintem a 'Ghost Of Love', 'Justify', 'Lost And Lonely', 'Ten Black Roses'
Milyen érdekes, hogy néha a véletlenek nagyon poénosak tudnak lenni...
Tegnap épp a suli folyosóján mászkáltam, halálosan untam magam(nem is számítva arra, h mekkora karót nyomnak majd a képembe matek órán...), erre egyszer csak az egyik harmadikos csajszi a kezembe nyomott egy kiscicát...állítólag egy másik csaj találta reggel, és csurom vizesen behozta a suliba,h vigyázzanak rá amíg neki infója van...csakhogy 2 órával később közölte szerencsétlenekkel, hogy "Bocsesz, de nem kell a cicus" Szóval miután már az összes harmadikos megdédelgette a macskuszt, náam kötött ki. Mivel én imádom a macskákat, nem dobtam ki (annak ellenére, hogy végső elkeseredésében az egyik lány erre kért...), hanem elvittem magammal, mert épp a kollégiumban volt órám. Ez persze jól jött, így miután a pulcsimba bújtatva átcsempésztem, gyorsan felsprinteltem vele a harmadik emeletre és az egyik takarítóra bíztam. Hál' Istennek, vannak megbízható emberek, így szerzett neki egy dobozt délutánig, és vigyázott rá még pár órán át.
Mondanom sem kell, hogy a nap többi része a cica körül forgott, de mivel "szobatiszta szobacica", nincs vele sok gond. Ha valami "szüksége van", akkor azt úgy jelzi, hogy az egyik szobatársam ágyára mászik és jellegzetesen kaparni kezdi azt. Természetesen ez csak az ösztönök miatt van így, mivel Mariannak nagyon puha a takarója...
De ha elkezdünk vele az udvarra teperni, megvárja, amíg a homokba tesszük...Szóval eddig még nem volt vele sok probléma.
A nevelők természetesen nem tudják ezt az actiont, ami már csak azért is necces, mert tegnap mentek el a németek, akik miatt nem mehettünk le (elvileg) az udvarra....De ugye menni kellett, ráadásul az egész tanári kar, köztük hőn szeretett igazgatónk is:S, ott dajdajozott 11ig. Mi viszont nem várhattunk, úgyhogy kiszöktünk a bejárati ajtón...
Nagy kaland volt, főleg azért, mert nem láthatott meg minket senki. Meg kellett kerülnünk az egész kollégiumot és hátul kellett beszöknünk az udvarra....
De végülis megoldottuk...
a mai napra még kíváncsi leszek, főleg azért, mert elvileg este buli lesz, és még egy napot ki kell húnunk Pocokkal (a nevet nem tőlem kapta:) )
néhány photo:)
Épp egy könyvet olvasok...Mivel beteg vagyok, így is amikor csak lehet fekszek és mivel a kötelezőket sosem( vagy csak nagyon ritkán) olvasom el, nekifeküdtem egy könyvnek, amit kölcsön kaptam. 'Charles R. Cross - A mennyeknél súlyosabb'. Érdekes olvasmány, tulajdonképpen Kurt Cobain (Nirvana) életrajzát írja le, egészen a kezdetektől... Így, olvasva az életét, kezdem megérteni, hogy miért vált olyan depresszióssá :(
Nagyon rosszúl viselte a szülei válását, és mivel kiskorában annyi szeretetet kapott, nagyon rosszúl érintette az, hogy széthullik a családja és a szülei annyira rosszban voltak, hogy oltogatták egymást jobbra-balra...
Még csak az elejénél járok kb. a 65. oldalnál, de még a héten ki akarom olvasni.
Nagyon jó könyv tényleg, mindenkinek ajánlom, aki szereti a Nirvanát.
...
Hát igen...jött ez a hirtelen hideg és kapásból mindenki megfázik...legalábbis a környezetemben igen. Engem is beleértve persze. Úgy néz ki, nem volt elég az a 3 hónapos C vitaminkúra, amin átestem ( egyrészt kényszerből )
Az miatt, hogy ennyire tropán vagyok, muszály volt elhalasztanom egy fontos dolgot, mégpedíg a "bemutatkozásomat"... úgy néz ki, hogy munkát kapok a helyi újságnál, mint újságíró. De ilyen taknyosan nem jelenhetek meg ott sem, nem beszélve arról, hogy beszélni sem tok rendesen :D
Szóval, mindenki egyen sok C vitamint, és reménykedjetek, hogy nektek hat valamit...:S
Most Majsáról blogolok éppen...igen, ismét itt vagyok....hát visszatértem, szóval meg kell cáfolnom legelső bejegyzésemet. Amikor búcsút vettem mindenkitől, valahogy éreztem, hogy nem biztos, hogy simán fog menni az eltávozásom, de bíztattam magam, "nyugi, csak a holtponton kell átesni..."-ezt kellőképp meg is tettem, viszont az új hely, ahova kerültem, meglehetősen más volt.
2 hét hosszas semmittevés után elhatároztam, hogy visszatérek a Gyökereimhez és vissza is tértem:D
Mindenki örült nekem, bár van még olyan személy, akivel nem tudtam még beszélni, pedíg kéne....na majd ma délután.
Nem is tudom, hogy hogy írjam le ezt a pénteki napot úgy, hogy senkit ne bántsak meg vele, viszont példát láttassak veletek, akik ezt most olvassátok...Tulajdonképpen nem is tudom, hogy ez példa-e, vagy van-e benne tanúlság...majd mindenki eldönti saját maga.
Eljött a pénteki nap, amit vártunk, hiszen már egy ideje készültünk Gyárba...az iskolakezdéssel járó terheket szándékoztuk magunkból kiadni egy jó bulizással...Nos, ez sikerült is, mondhatom, csak éppen a buli nem úgy, ahogy elterveztük...
Szokásosan, mint mindíg a Boráros Téren találkoztunk, majd fél 8(?) magasságában elindúltunk úticélunk felé.
Voltunk páran, de nem voltunk olyan rengetegen. Odaértünk rendben, és be is mentünk nem sokkal az érkezés után.
Eleinte pangott a hely, de ez ugye már megszokott...A társaság két részre szakadt- az egyik fele menni akart Rocktogonba, a másik maradni akart...Azonban az egyik csaj szépen kiütötte magát, olyannyira, hogy már nem is tudott magáról...ennek meg lett a következménye: olyan szinten kibobatta magát a helyről, hogy az már említésre méltó...A lényeg az volt, hogy a csajszi (sztem magán kívűl) csúnyán megvágta magát...nem véletlen, SZÁNDÉKOSAN! Persze ez tervbe volt véve...ugye a nagyokosok(még rajta kívül ketten) kitalálták, hogy most vagdosni fogják magukat, meg kiszívják egymás vérét...Miután jól leüvöltöttem az összeset, reméltem, hogy hatottam rájuk. Igen majdnem mindenkire, de ugye mint ezt már írtam, egy lányra nem siukerült. A baj csak az, hogy amikor odamentem, hogy fiyeljek rájuk-gyanús volt, hogy sokáig nem látom egiket sem, elküldtek, hogy "nyugi nyugi, nem csinálunk semmit"
a következő pillanatban már a lány WC egy horrorfilm egyik jelenetéhez hasonlított, mindenhol vér... a tulaj persze rögtön rajtam és más ártatlanokon kereste a csajszit, hiszen velünk jött... a másik két ember mosta a kezeit, amiért baromira haragszom rájuk, mert annyi józanság volt bennük, hogy figyljenek rá, de nem tették...Más dolguk volt!
Na mindegy, szóval a lányt megpróbálták lefelé tuszakolni a lépcsőn, először szép szóval, amikor az őr látta, hogy nem nagyon akar menni, újabb arcát vette elő és konkrétan elkezdte ütni a csajt. Na, ennyit erről...Ki hallott már ilyet? Ha valaki be van baszva, akkor attól még nem kell megütni azért mert a halál faszára küldözget! Főleg, ha az egy csaj! Jó, azt nem mondom, hogy nem provokálta az őrt. De ezt rohadtúl nem így kellett volna! Alapból engem is taszigált lefele, amikor én előre szóltam neki, hogy azért jöttem, hogy levigyem őket(mert ugye ott volt a "legjobb barátnője", aki "vigyázott rá", de úgy, hogy ő is oltogatta a biztonságit...Ezek után annyira bepöccent a faszi, hogy nem nézett semmit és senkit, mindnyájunkat lökdösött, ütött, ahogy bírt...Én személyszerint egy orrbavágást kaptam, ami baromira fájt.
Na mindegy, szal ennyit a Gyáros security-k modoráról...
Hogy mi ebből a tanúlság?Talán az, hogy az emberek tudnak gyerekesek lenni, ha az alkohol kihozza belőlük és talán még az, hogy az ember tud állat is lenni, ha mások kihozzák belőle...de egyik sem lenne kötelező!!
Nos az adott időben elmentünk az adott helyre(Wigwamtól nem messze). Egy rakat kocsma töltelékkel találkoztunk, de azzal, akivel kellett volna, persze nem:S Na de sebaj, megszokta már a magyar ember, hogy nem sok a XXI. században a tisztességes ember...
Ott kóvájogtam N.B.vel(keresztapám) és a sötétben egy hajléktalan nevét üvöltöztük a bokrokban...cseppet sem volt vicces:), bár én már kínomban röhögtem...
Miután feladtuk a harcot, csalódottan hazakullogtunk. Másnap felhívtam azt az illetőt, aki értesített arról, hogy megvannak a cuccaim és megmondtam neki, hogy bár ő biztosra vette a dolgot, miszerint ott lesz Gyapjas a kocsmában, mi még sem futottunk össze vele. Hosszasan sajnálkozott, de többet ő sem tehetett.
Másnap N.B. önálló akcióba kezdett és váratlan meglepetéssel ott termett délelött a lebujban. Mondanom sem kell, hogy nem csak a csöves, de még a csávó is ott volt és együtt vedeltek. Állítólag az ipse leitta magát a sárga földig, úgy ahogy azt kell(nem a csöves!A pasas...) A személyim előkerült végülis, igaz ketté van gyűrve, szóval kb. úgy néz ki, mint amit a kutya szájából rángattak ki.
A pénztárcám elvileg valami maffiavezérnél van(na persze...), mindnesetre nekem állatira mindegy, de ha nem kerül elő sürgősen, akkor nagyon mérges leszek! Az mellékes, h nem tudom, hogy hogyan szerezzük majd vissza...:S
Vasárnapi délután van...szokásos magamhoztérés után, konstatálom, h megint nem otthon, hanem egy havernál aludtam:)
igen, jó, h vannak akik közelebb laknak a Wigwamhoz, mint én...persze volt ez már fordítva is...XD
Szóval, indulnék haza nagyba', erre miközben ellenőrzöm, h megvan-e a bérletem, észreveszem, hogy nemcsak a bérletem nincs meg, de kb. az egész pénztárcám köddé vált...
Miután az egész kecót felforgattuk, nem adtam fel a dolgot, így jóbarátom lelkére kötöttem, h amint megtalálja, hívjon...persze nem találta meg, hiszen pechemre nem nála esett ki a táskámból...
Ehhelyett ma kaptam egy a-mailt, amiben az áll, h egy hajléktalan megtalálta az irataimat és h majd hívjak egy számot egyeztetésre, amit persze meg is tettem azonnal...Ezekután egy csávó azt mondta, hogy majd megkeresi az illetőt, és majd felhívnak.
Ma este jött is a hívás...Amiből megtudtam, hogy holnap valami Vörös-Fekete kocsmába kell mennem, a Wigwamtól 1 megállóra, holnap este 9re. Segítőm azt is kérte, hogy vigyek egy 500ast, merthogy azért mégiscsak, biztos örülni fog neki az emberke. Ezekután azt is felajánlotta, hogy akár még vele is találkozhatnák, ha majd a csövitől visszaszerváltam a tárcámat...hát inkább most kihagyom a dolgot...
Mindenesetre csak remélem, hogy barátocskánk nem felejti el, amit ma megdumáltunk, mert már volt benne pár löket(pár szót vele is váltottam)...azt tudom, hogy Gyapjast/Gyapit kell keresnem...Hát, majd elválik...
//folyt köv. ...
Érdekesen kezdődött a napom, hiszen a betervezett programok abszolute nem úgy alakultak, ahogy elterveztem...
Valahogy ez a nap a szervezetlenség, vagy inkább a szervezés következtének szabályában telt. Tulajdonképpen minden betervezett dolog legalább fél órát csúszott, de végülis eljutottam arra a pontra, aikor a dolgok "utonérték egymást". Ez a pont akkor volt, amikor kiértünk a Bem rakpartra és meglepően jó helyről elkezdtük nézni a már megszokott képet, amelyet az égben keletkezett csodás szikrák adtak...Ezalatt én egész végig azon gondolkoztam, hogy az ország szarban van bár, de azért ilyenkor ünnepel...Tény, az elmúlt évek során ez tényleg egy jó tüzijáték volt: Nem jött semmi természeti katasztrófa, ami már felér egy csodával. Jött persze másmilyen, amiről csak tegnap este értesültem, de ez már csak azt igazolja, hogy a magyar ember nem ünnepelhet meg egy magyar államalapítást békében...Na de mind1, már ezt is teljesen megszoktuk a többi katasztrófával együtt!!
Éjféltájt megérkeztem a Margit-szigetre, ahol már türelmetlenül vártak Erikáék...de olyan szinten türelmetlenek voltak, hogy elindultak felém, így a Nyugatinál le kellett szállni a villamosról, ahonnan aztán már 4en szálltunk le késöbb ismét, mivel vásárolni kellett a csapatnak ^^. Szóval, a többszöri "megpineések után" kikötöttünk a Margit.szigeten, ahol tüzet raktunk és reggelre az összes ember, aki minket várt, elcsámborgott...utána már csak mi randalíroztunk ott :D
Egész jól elvoltunk, talán még az is segített a hangulaton, h a Duna mellett tűző napon iszogattunk még délelött is XD Szépen nézhettünk ki...:)
Sajnos a zenélő szökőkútból kikergettek minket, amit mi fel sem fogtunk, nem értettük, hogy kinek fütyül az emberke...Amúgy nem értem, mit féltett a kútján...OK, beismerem, nem vetettünk jó fényt "GYÖNYŐRŰ" hazánkra, dehát ez van...végülis 11 órára hazaestem és elnyomott az álom...aztán a tegnapi napot alvással töltöttem olyan szinten, hogy este fél 8kor keltem fel...
Nekem ez volt életem legjobb augusztus 20.-ája, már csak azért is, mert nem a kapunk aljából láttam az egészet:)
Hát...most írok ide először...igen, ezt mindenki elkezdte valahol...remélem én sem mondok csődöt és leküzdöm ezt az első akadályt:)
Talán először mesélnem kéne magamról kicsit...
Hátttt...nem is tom, nem voltam sosem jó bemutatkozó:D Pedíg most gyakorolnom kéne mert most fogok sulit váltani...Najó...akkor...Crowbaby vagyok, fél éve felnőtt(hál' Istennek a vizitdíjról pont lecsúsztamXD), itt élek keresztapámmal, akivel elég nehezen viseljük egymást, mert neki 18 évig nem volt gyereke, én meg kb most jöttem rá, h milyen nehéz egy pasival együtt lakni:D, de már egész jól megvagyunk... Olyannyira, h sulit is váltok ez miatt, hiszen baromi messze van az ex-sulim...potom 156 km...nekem vhogy nem éri meg odacaplatni, meg vissza 1 héten kétszer...főleg most, hogy a "nagy barátaim" kb. leszarnak egész nyáron...na mind1...Szóval Kiskunmajsán jártam szakközépbe, ill még oda járok, de nem sokáig remélem. A sulival úgy nincs gond, csak baromira konzervatív...ez viszont nagyon cinkes, egyszer pl. a halálfejes zoknimat le akarta vetetni velem egy tanár, de mivel az ofőm(aki amúgy eszméletlen jóarc) az igazgatóhelyettes és őt ez baromira nem zavarja, h kin mi van(ált. ő senkiről nem vetet le semmit), nem lett belőle gond... De ha már be állítok 2 hollószárnnyal a lapockámon, lehet h ki se kéne iratkoznom, mert kivágnának, mint azt a bizonyost...szal, ez mindenkinek jobb lesz így. Hát, asszem, ez is egy elcseszett bemutatkozó lett, dehát...énszóttam:D Azt viszont mostmár tudjátok, h milyen öhhhömm suliba járok:)
jaaa...majd egyedibbé teszem a blogom kinézetét is, de most megyek aludni...na pá:)...
Azért mi próbáltuk felrázni a hangulatot, de nem sok sikerrel...Úgy néz ki, nem csak én buliztam végig az őszi szünet elejét, hanem mindenki más:D
Utolsó kommentek